2008. február 6., szerda

Fogjuk meg s vigyétek

Rosszul aludtam,
Rémálom éjszaka,
Kábán, bambán bámulok,
Meg se mozdulnék.
De fel kellene kelni...
Fel kell kelni!

Gyomorideg hasít
Tõrként ágyékomig,
A tegnap, a holnap,
Az elmúlt évek,
S ami még jön...
A kimondott szavak,
Az elmúlasztott igéretek,
Helyt fogok állni?
Lehet azt tudni?...

Egy vigasztaló szó,
Egy vers, vagy egy fohász,
Melengeti szívem,
De nem hordoz,
Terhem nem könnyíti.
Csak egy megoldás van,
Meg kell ragadni...

Megragadni?
Vagy csak belekapaszkodni...
Ki tudná megmondani,
Hogy én-e vagy Õ.
Játszom a cireneit,
Holott csimpaszkodó
Potyaútas vagyok.
Fogjuk meg, s vigyétek...
Vigyed Uram, vigyed,
Hisz oly gyenge vagyok.


1 megjegyzés: